Bibliográfia Nádasdy Ferenc életére, politikai és mecénási tevékenységére
• Zur Geschichte der Hinrichtung des Grafen von Nádasdy in Wien am 30. April 1671. In: „Camesina, Ritter von San Wittore, Albert: Zur Wiener Geschichte.” Wien 1829 4–8.
• Karácsony Mihály, in Sz 1 (1867) 308.
• Thaly Kálmán, in Sz 2 (1868) 506–507.
• Nagy Imre, Gróf Nádasdy Ferencz két utasítása. Sz 5 (1871) 53–56.
• Szilágyi Sándor: II. Rákóczi György fejedelem összeköttetése gr. Nádasdy Ferenccel. Sz 8 (1874) 441–476.
• Thaly Kálmán, Gr. Nádasdy Ferencz országbíró vadász-diplomája és utasítása fővadászmestere számára, 1660. Sz 9 (1875) 499–502.
• Pauler Gyula, Wesselényi Ferenc és társainak összeesküvése. I–II. kötet. Budapest 1876.
• Mednyánszky Dénes, Nádasdy és Wesselényi levelezéseiből a XVII. század közepén. TT 3 (1880) 209–233.
• Marczali Henrik, Bezerédj Zsigmond utazási naplója. TT 6 (1883) 348–358.
• Némethy Károly, Nádasdy Ferencz utasitása a mezei pásztorok számára (1649). TT 7 (1884) 558–560.
• Schönherr Gyula, Nádasdy Ferencz országbíró végrendelete. TT 11 (1888) 176–187, 369–382, 580–591.
• Illésy János, Gr. Nádasdy Ferencz rendelete páter Varró iránt (1646). TT 16 (1893) 576.
• Veress Endre, Nádasdy Ferenc Oratio-ja az ország négy rendjéhez, 1668. TT 19 (1896) 101–112.
• Komáromy András, Nádasdy Ferenc mint genealógus. T 14 (1896) 39–41.
• [Szilágyi Sándor] Gróf Nádasdy Ferencz országbíró Majthényi Jánosnak szóló salvusductusa. Emlékek a majthényi, kesselleőkeői és berencsi Majthényi bárók és urak csal. Levéltárából. TT 20 (1897) 224.
• Sitte, Alfred, Balthasar Herold als Glockengiesser. MCCKhD 1897. 230–231.
• Gróf Nádasdy Ferencz utasítása hollandi vásárlásai felől. MGSz 5 (1898) 459–461.
• Komáromy András, Adatok Csejte történetéhez. TT 22 (1899) 722–724.
• Komáromy András, Nádasdy Ferencz római zarándoklása. TT 22 (1899) 720–722.
• Sitte, Alfred, Die Schatzkammer Nádasdy′s. BMAW 34 (1899) 87–96., 35 (1900) 66–75.
• Mohl Adolf, Adatok Nádasdy Ferenc országbíró életéhez. Sz 34 (1900) 616–627.
• Takáts Sándor, Magyar műkincsek pusztulása a Wesselényi-féle összeesküvés idejében. AÉ 20 (1900) 147–150.
• Takáts Sándor, Nádasdy Ferencz gróf sárvári kincstára. AÉ 22 (1902) 122–127.
• Sitte Alfréd, Gróf Nádasdy Ferencz művei és könyvtára. MK 10 (1902) 146–158.
• Vértesy Jenő, Nádasdy Ferenc mint író. Sz 38 (1904) 47–57.
• Iványi Béla, Pottendorf és Szarvkő uradalmak utasítása. MGSz 12 (1905) 163–165.
• Iványi Béla, A kapuvári uradalom utasítása 1653-ból. MGSz 12 (1905) 281–286.
• Sitte, Alfred, Aus den Inventarien des Schloßes zu Pottendorf. BMAW 40 (1907) 47–81., 117–137., 41 (1908) 31–52.
• Kárffy Ödön, Gróf Nádasdy Ferencz meghívója a Lékán építendő családi sírbolt és templom alapkőletételére 1656. TT ÚF 11 (1910) 608.
• Payr Sándor, Nádasdy Ferenc levelei az áttérése előtt és után való időkből (1636–1668). In: „Egyháztörténeti Emlékek. Forrásgyűjtemény a dunántúli ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez” I. Sopron 1910, 211–223.
• Payr Sándor, Révay Judit, a hitehagyott Nádasdy Ferenc édesanyja. PSz 1913, 65–86, 145–160.
• Takáts Sándor, Török-magyar énekesek és muzsikások. In: „Rajzok a török világból.” I. Budapest 1915, 416–438.
• Siklóssy László, Műkincseink vándorútja Bécsbe. Budapest 1919.
• Schoen Arnold, Nádasdy sárvári kincsei I. A Műbarát 1 (1921/15) 268–273.
• Schoen Arnold, Nádasdy sárvári kincsei II. A Műbarát 1 (1921/16) 281–285.
• Schoen Arnold, Nádasdy Ferenc pottendorfi képtára. Ars Una 1 (1923) 53–58.
• László Ernő [Csatkay Endre], Sopronkeresztúr vára. Soproni Szemle. II (1938/1–2) 93–95.
• Cs[atkay] E[ndre], Nádasdy Ferenc gróf udvartarása. Soproni Szemle. II (1938/1–2) 99.
• Cs[atkay] E[ndre], Soproni iparosok mint az elkobzott sopronkereszturi Nádasdy-kastély becsüsei 1672-ben. Soproni Szemle, II. (1938/1–2) 100.
• Angyal Endre, Nicolaus Avancinus és Nádasy Ferenc. EPhK 64 (1940) 93–95.
• Schwarz, Henry, The Imperial Privy Counsil in the seventeenth century. Cambridge 1943. Nádasdy életrajza: 311–312.
• Huszár Lajos, Nádasdy Ferenc emlékérme. FA 9 (1957) 25–28.
• Kroyer, Rudolf, Franz III. Nádasdy. BHBl 20 (1958) 78–82.
• Kászonyi Andrásné, Andrea Bertinalli stukkátor és köre. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve 7 (1964) Budapest 1964, 56–58.
• Hetyéssy István, A Nádasdy-uradalom gazdatisztjeinek termelési és elszámolási vitája 1623/24-ben. Agrártörténeti Szemle (1967/9) 457–480.
• Rózsa György, A Nádasdy-Mausoleum és Nicolaus Avancini. ItK (1970) 466–478.
• Rózsa György, Nádasdy Ferenc és a művészet. MÉ 19 (1970) 185–202.
• Rózsa György, Magyar történetábrázolás a 17. században. Budapest 1973.
• Tobler, Felix, Die Konfiskation der Nádasdyschen Güter. Hausarbeit zur Staatsprüfung am Institut für österreichische Geschichtsforschung. Wien 1974.
• Benczédi László, A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása, 1666–1668. TSz 17 (1974) 596630.
• Jankovich Miklós, Újabb források a Wesselényi-féle hűtlenségi per történetéhez. LK 46 (1975) 279–288.
• Borsa Gedeon, Nádasdy Ferenc pottendorfi és lorettomi nyomdái (1666–1673). MK 91 (1975) 201–207.
• Galavics Géza, Hagyomány és aktualitás a magyarországi barokk művészetben – XVII. század. (A barokk képzőművészeti tematika helyi elemei). In: „Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok.” Szerk.: Galavics Géza. Budapest 1975, 231–278.
• Galavics Géza, A török elleni harc és egykorú világi képzőművészetünk. MÉ 25 (1976) 1–29.
• Borsa Gedeon, Kiegészítő adat egy lorettomi nyomtatványról. MK 95 (1979) 309–310.
• R. Várkonyi Ágnes, Zrínyi Miklós szövetsége Wesselényivel és Nádasdyval a török ellen 1663-ban. TSz 27 (1984) 341–369.
• Horn Ildikó, Esterházy Pál Itinerarium in Germaniam, 1653. Sic itur ad Astra 1989/2–3, 21–48.
• Galavics Géza, „Kössünk kardot az pogány ellen” Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986, 82–87, 94, 99.
• Bárdos Kornél, Nádasdyak. In: „Magyarország zenetörténete.” II. (1541–1686). Szerk.: Bárdos Kornél. Budapest 1990, 118–119.
• Rózsa György, A Nádasdy Mausoleum. Bevezető tanulmány in: „Mausoleum Potentissimorum ac Gloriosissimorum Regni Apostolici Regum et Primorum Militantis Ungariae Ducum, Nürnberg 1664.” (Hasonmás kiadás.) Bibliotheca Hungarica Antiqua XXIV. Budapest 1991.
• Ham, Claudia, Graf Franz III. Nádasdy. Held oder Rebell. Wien 1991. Diplomarbeit.
• Magyarországi magánkönyvtárak II. 1588–1721. S. a. r. Farkas Gábor, Varga András, Katona Tünde, Latzkovits Miklós. Adattár 13/2. Szeged 1992.
• Király Péter, A lantjáték Magyarországon a XV. századtól a XVII. század közepéig. Budapest 1995.
• Ojtozi Eszter, Possessori bejegyzések a Debreceni Egyetemi Könyvtár külföldi könyveiben. III. (Főurak könyvei). MK 111 (1995) 432–436.
• Soltész Zoltánné: Neves possessorok újabban felismert kötetei II. MK 112 (1996).
• Szilágyi András, Adalék Nádasdy Ferenc (1623–1671) műkincseinek utóéletéhez. AD 16 (1997) 55–74.
• Seedoch, Johann, Die Reambulation der Herrschaft Hornstein im Jahr 1656. In: Zur Landeskunde des Burgenlandes. Festschrift Hanns Schmid. Wissentschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland Bd. 100. Eisenstadt 1998, 167–175.
• Buzási Enikő, A győri székesegyház Szent István-oltárképe. In: „Történelem–kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon.” Kiállításkatalógus, Magyar Nemzeti Galéria 2000. Szerk.: Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Budapest 2000, 478–481.
• Galavics Géza, A sárvári vár török-magyar csataképei 1653-ból. In: „Sárvár története.” Szerk.: Söptei István. Győr 2000, 451–468.
• Buzási Enikő, Nádasdy Ferenc pottendorfi galériájának fennmaradt arcképei és a Widemann-portrésorozatok. MÉ 50 (2001) 15–30.
• Koltai András, Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek (1617–1708). Budapest 2001, 269–277.
• R. Várkonyi Ágnes, A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664–1671. In: „Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére.” Szerk.: Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Budapest 2002, 423–460.
• Toma Katalin, Egy császári látogatás utóélete. I. Lipót Pottendorfban 1668. Fons 9 (2002) 345–358.
• G. Etényi Nóra, A nürnbergi nyilvánosság és a Nádasdy Mausoleum. In: „Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére.” Szerk.: Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Budapest 2002, 121–137.
• Koppány Tibor, Művészek és mesterek a 16–17. századi Kanizsay-Nádasdy-birtokok építkezésein. In: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Bardoly István – Haris Andrea. Budapest 2002, 379–396.
• Rózsa, György, Nicolaus Avancini und der Originaltext des Nádasdy-Mausoleums. In: Wolfenbütteler Barock-Nachrichten 30 (2003/1–2) 71–79.
• Galavics Géza, Magyar főurak és a mariazelli bazilika magyar kápolnái. In: „Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete.” Kiállításkatalógus, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma. Szerk.: Farbaky Péter, Serfőző Szabolcs. Budapest 2004, 93–112.
• Király Péter, Udvari trombitások a 16–17. századi Magyarországon. MZ 42 (2004/2) 121–148.
• Benda Borbála, Nádasdy-alkalmazottak étrendje a 17. század közepéről. Sz 138 (2004) 931–956.
• Monok István, A Nádasdy-család sárvári és pottendorfi udvara és könyves műveltsége. In: „Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények, 1500–1700.” Szerk: Monok István. Budapest 2005, 88–92.
• Galavics Géza, Jan Thomas, az utolsó Rubens-tanítvány és magyar mecénásai. MÉ 54 (2005) 19–40.
• Bessenyei József, A Nádasdyak. Budapest 2005, 69–100.
• Toma Katalin, Gróf Nádasdy Ferenc országbíró politikusi pályaképe (1655–1666). Doktori disszertáció. Kézirat, Budapest 2005.
• Buzási Enikő, A Köpenyes Madonna Árpásról: Jan Thomas Nádasdy Ferenc számára festett műve 1663-ból. (Meghatározás, datálás, attribúció). MÉ 54 (2005) 245–286.
• Toma Katalin, Nádasdy István európai tanulmányútja (1669–1670). A kavalierstour alkalmazása a magyar főúri nevelési gyakorlatban. In: „Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században.” Szerk.: G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Budapest 2005, 192–214.
• G. Etényi Nóra, Bevezető tanulmány in: A Wesselényi-összeesküvés. Beszámoló a perről és a kivégzésekről. [Bécs 1671.] Hasonmás kiadás. Szerk.: W. Salgó Ágnes. Budapest 2005.
• Király Péter, A magyarországi főnemesség 17. századi zeneélete. Vázlatos áttekintés néhány főúri család forrásai alapján. In: „Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században.” Szerk.: G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Budapest 2005, 433–467.
• Viskolcz, Noémi, Die Ungarn betreffenden Drucke der Nürnberger Verleger-Familie Endter im 17. Jahrhundert. UJb 2005.
• Mausoleum Regum et Ducum Hungariae. A magyar királyok és hercegek arcképcsarnoka. [Nürnberg 1664.] Hasonmás kiadás. Előszó: Viskolcz Noémi. Ford.: Klemm László. Budapest 2005.
• Viskolcz Noémi, Újabb adatok a Nádasdy Mausoleumról. KK 10 (2006) 75–80.
• Toma Katalin, Nádasdy III. Ferenc országbírói kinevezése. Adalékok az 1655. évi országgyűlés történetéhez. In: „Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára.” CD-ROM. Szerk.: Erdélyi Gabriella, Tusor Péter. Budapest 2007, 111–125.
• Toma Katalin, Egy ír szerzetes közvetítő szerepe a bécsi udvarban. Donellan és Nádasdy. In: „Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban.” Szerk.: G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Budapest 2008, 163–170.
• Viskolcz Noémi, „Nádasdy Ferenc“ szócikk in: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. VIII. Szerk. Kőszeghy Péter, Budapest 2008, 64–70.
• Viskolcz Noémi, Matthaeus Cosmerovius, a magyarok nyomdásza a 17. századi Bécsben. A MOKKA-R Egyesület 2007. december 17-i felolvasóülésének anyaga in: A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület Füzetei 1. 2008, 7–26.
• Toma Katalin, A Wesselényi-összeesküvés (1671). In: Magyar Történelmi Archívum, Budapest 2010/1.
• Toma, Katalin, Die ungarische Magnatenverschwörung, 1671. In: Österreich Edition, Wien 2010/1.
• Dominkovits Péter – Pálffy Géza, Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy-család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században (1. rész). Sz 144 (2010) 769–792.
• Buzási Enikő, A 17. századi arisztokrata udvari kultúra formái Nádasdy Ferenc mecenatúrájának példáján. Egy interdiszciplináris kutatócsoport bemutatkozása. Sz 144 (2010) 849–852.
• Toma Katalin, Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere. Sz 144 (2010) 853–872.
• Viskolcz Noémi, Nádasdy (III.) Ferenc gyűjteményei. Sz 114 (2010) 873–893.
• Buzási Enikő, Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. Sz 144 (2010) 895–931.
• Kiss Erika, Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei. Sz 144 (2010) 934−968.
• Király Péter, Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje. Sz 144 (2010) 969−994.
• Dominkovits Péter – Pálffy Géza, Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy-család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész). Sz 144 (2010) 1085-1121.
• Kiss Erika, „…so nicht zu aestimirn.” Nádasdy Ferenc sárvári tárházának rekonstrukciója. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerkesztette: Bubryák Orsolya. Budapest 2010, 205−214.
• Viskolcz Noémi, Nádasdy Ferenc és Róma. In: Tanulmányok Bitskey István 70 születésnapjára. Szerk. Fazakas Gergely, Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Száraz Orsolya. Debrecen 2011, 340–349.
• Buzási Enikő, Portrésorozatok a 17. századi magyar arisztokraták politikai reprezentációjában. MÉ 60 (2011) 11–21.
• Toma Katalin, Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György. Sz 146 (2012) 1161–1188.
• Buzási Enikő, „Mint hogy penigh magunk ritkan residealunk ot Saruarot...” Nádasdy Ferenc országbíró és sárvári vára a források alapján. MÉ 61 (2012) 229–252.
• Fülöp László, Nádasdy Ferenc Rómában, 1665-ben. In: Vasi Szemle 67 (2013) 101–104.
• Toma, Katalin, Der Friede von Eisenburg 1664 und seine Auswirkung auf die Positionierung der ungarischen politischen Elite. In : „Frieden und Konfliktmanagement in interkulturellen Räumen. Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit” (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Europas, Band 45). Hrsg. von Strohmeyer, Arno – Spannenberger, Norbert. Stuttgart 2013. 185–195.
• Toma, Katalin, Graf Franz III. Nádasdy und der Wiener Hof. In: „Die weltliche und kirchliche Elite aus dem Königreich Böhmen und Königreich Ungarn am Wiener Kaiserhof im 16.–17. Jahrhundert.” Hrsg. Fundárková, Anna – Fazekas, István (et alii). (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien. Band VIII.). Wien 2013. 415–440.
• Viskolcz Noémi, A mecenatúra színterei a főúri udvarban. Nádasdy Ferenc könyvtára. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai VIII.) Szeged–Budapest 2013.
• Egervári Nádasdy – Széchényi-várkastély Reneszánsz Látogatóközpont. Várkastélytörténet – kiállításvezető – érdekességek. Szerk. Virág Zsolt. Egervár 2013.
• Buzási Enikő, Nádasdy Ferenc mecénás-életművének elpusztult emléke: a sopronkeresztúri kerti palota. In: MÉ 62 (2013) 233–245.
• Király Péter, Rezidenciális zene három 17. századi főúr, Batthányi Ádám, Nádasdy Ferenc és Esterházy Pál udvarában. In: Batthyány I. Ádám és köre. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba 2013. 247–265.
• Ugry Bálint, Egy 17. századi főúri temetkezőhely. Nádasdy Ferenc országbíró és a lékai Ágoston-rendi templom Nádasdy-kriptájának kialakítása. MÉ 63 (2014) 307–324.
• Buzási Enikő, Porträts, Maler, Mäzene. Zur Geschichte des Porträts im 16.-17. Jahrhundert im Königreich Ungarn. In: Acta Historiae Artium 55 (2014) 23–104.
• Király Péter, Itinerarium in Germaniam 1653 – Nádasdy Ferenc és Esterházy Pál regensburgi útja az újabb ismeretek tükrében. In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Szerk. Ács Pál, Budapest 2015. 417–434.
• Viskolcz Noémi, Esterházy Anna Júlia (1630–1669), Századok 149 (2015), 4.sz. 873–903.
• Viskolcz Noémi, „Szerzeteseknek bizonyos Alamisnálkodo Tarhaza”: Esterházy Anna Júlia (1630–1669). In: A nők és a régi magyarországi vallásosság. Szerk. Bajáki Rita, Báthory Orsolya, Budapest 2015, 379–390.
• Viskolcz Noémi, Nádasdy Ferenc (1623–1671) nyomdái. A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület Füzetei 7. Budapest 2015.
• Die Familie Nádasdy vom 16. bis ins 20. Jahrhundert. Hg. v. Rudolf Kropf. Tagungsband der 29. und 30. Schlaininger Gespräche 2009/2010. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland (WAB) Band 154. Eisenstadt 2015.
Benne Nádasdy III. Ferenchez:
• Pálffy, Géza, Kampf und Transdanubien. Die Familie Nádasdy und die ungarische Aristokratie im 16. und 17. Jahrhundert. 29–54.
• Wiesflecker, Peter, Vampire, Helden und Verschwörer oder familiäre Allianzen als Kapital. Anmerkungen zur Geschichte und Genealogie der Grafen Nádasdy bis ins frühe 18. Jahrhundert. 55–67.
• Dominkovits, Péter, Die Nádasdyschen „Familiares” (Dienstadel) und die Adelsgesellschaft des Komitats Sopron/Ödenburg. 101–119.
• Király, Péter, Musik und Musiker an der Residenz des Ferenc Nádasdy III. 175–197.
• Mentényi, Klára, Ferenc (III) Nádasdy und Kőszeg. Kirchen, Kapellen und Altäre.199–210.
• Rákossy, Anna, Die Familie Nádasdy und die katholische Kirche. Ein kurzer Durchblikk über die religiöse Stellung und die wichtigsten Patrozinien der Nádasdy. 211–222.
• Toma, Katalin, Möglichkeiten und Schranken in der Laufbahn des Grafen Franz III. Nádasdy. 223–235.
• Kovács, László József, Notizen von den menschlichen Charakterzügen des Landesrichters Ferenc III. Nádasdy. 237–254.
• Kiss, Erika, Schatzkammer („Tárház”) von Ferenc Nádasdy in Sárvár. 255–264.
• G. Etényi, Nóra, Ferenc Nádasdy (1623–1671) und die Familie Nádasdy in der zeitgenössischen Öffentlichkeit. 265–289.
• Buzási, Enikő, Neue Aspekte und Ergebnisse zum Mäzenatentum des Franz III. Nádasdy. 291–310.
• Viskolcz, Noémi, Die Sammlungen des Franz Nádasdy. 311–325.
• Wurth, Rüdiger, Konspirative Kommunikation während der Adelsverschwörung 1664 bis 1671. 327–334.
• Bariska, István, Die Nádasdy und die Magnaten der Wesselényschen Verschwörung in den Gasthöfen zu Güns. 335–355.
• Fundárková, Anna, „Und wollen in Scherz und Ernst, in Lieb und Leidt, allezeit gute Freundt sein...” Die Zusammenarbeit von Franz Nádasdy, Hans Christoph Puchheim und Adam Batthyány bei der Überführung von deutschen Söldnern in die Festungen gegenüber von Kanizsa. 357–370.
• Reichl-Ham, Claudia, Held oder Rebell? Franz III. Graf Nádasdy und seine Beteiligung an der Magnatenverschwörung. 371–413.
• Tobler, Felix, Die Konfiskation der Nádasdy-Güter. 415–433.
• Reingrabner, Gustav, Einige Anmerkungen zum Verhältnis der Familie Nádasdy zur Reformation. 435–466.
• Basics, Beatrix, Unbekannte Porträts von Ferenc Nádasdy (1623–1671). 539–547.
• Deák, Ernő, Das Freihaus Nádasdy in Wien (Mitte des 16. Jahrhunderts bis 1673). 567–584.