Nádasdy Ferenc életrajza dátumokban
1623. január 14.
Csejtén megszületik
1633. október 15.
meghal apja, Nádasdy Pál, egy hónappal később beiktatják Vas vármegye főispáni tisztébe
1636
wittenbergi professzorok Fidelis Admonitio című művét magyar nyelvre fordítja
1638
anyja, Révay Judit katolikus hitre tér, és házasságot köt Forgách Ádám gróffal
1642
itáliai utazása: 1642. június 13-án beíratja magát a padovai egyetem anyakönyvébe, 1642. július 1-jén a sienai egyetem Natio Germanica-ja bizonyítványt és útlevelet állít ki számára. Rómába is eljut
1643. november 25.
az evangélikusok csepregi zsinatán bejelenti katolizálását
1644. február 6.
Kismartonban házasságot köt Esterházy Miklós nádor lányával, Anna Júliával (1630–1669). Házasságukból 14 gyermek születik
1644. február 23.
leteszi a császári kamarási esküt. A kinevezést még 1643-ban, valószínűleg áttérése után kapta meg
1645. október 22.
III. Ferdinánd magyar királyi tanácsossá nevezi ki
1645
saját jezsuita missziót hoz létre csejtei birtokán
1646. február 2.
III. Ferdinánd magyar királyi főudvarmesterré nevezi ki
1647. június 16.
IV. Ferdinánd koronázása alkalmával aranysarkantyús lovaggá ütik
1650
megvásárolja az alsó-ausztriai Seibersdorf és Hornstein uradalmakat
1651. április
mint a területek örökös földesurát, kinevezik Alsólendva és Nempti főkapitányává
1651. július
a lorettói szervita kolostor alapkőletétele
1653. június 18.
Regensburgban, római királlyá koronázása alkalmával IV. Ferdinánd birodalmi lovaggá üti sógorával, Esterházy Pállal együtt. Az utazás alkalmával több várost is felkeresnek
1655. június 27.
kinevezik országbírónak
1657
alsó-ausztriai indigenátust kap
1659. július 2.
a lorettói szervita kolostor ünnepélyes felszentelése
1660. szeptember 30. – október 1.
Sárospatakon hitvitát vezet azzal a céllal, hogy Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc áttérjen a katolikus vallásra
1660
a pottendorfi kastély és uradalom zálogba vétele. A pottendorfi kastély ezt követően Nádasdy elsődleges rezidenciája
1662. február
leteszi a titkos tanácsosi esküt A kinevezésre még 1661-ben került sor
1662. szeptember 8.
a Szent István-kápolna alapítása Mariazellben
1663. november 27.
I. Lipót császár kinevezi a 12 fős Direktórium tagjává. A Direktórium volt a legfőbb kormányzó szerv I. Lipót regensburgi tartózkodása idején
1664
részt vesz a török elleni küzdelemben és a szentgotthárdi csatában
1664
a Mausoleum Regni Apostolici Regum & Ducum kiadása Nürnbergben
1665. február 7.
Pottendorf uradalom tényleges megvásárlása
1665 tavaszán
zarándoklat Rómába. Útja során megtekint több várost és felkeresi a loretoi kegyhelyet is
1666. január
megírja az Oráció az ország négy rendjéhez című politikai röpiratát
1666. január 15.
I. Lipót kinevezi Zala és Somogy vármegyék főispánjává
1667. április 30.
I. Lipót királyi helytartóvá nevezi ki
1668. április 5.
az anyacsászárné, Eleonora Gonzaga és leányai látogatása Pottendorfon
1668. április 23.
I. Lipót látogatása Pottendorfon
1669. január 22.
meghal felesége, Esterházy Anna Júlia
1669
a lékai ágoston rendi kolostor ünnepélyes felszentelése
1669. november – 1670. szeptember
fia, István félbemaradt európai tanulmányútja
1670. szeptember 3.
pottendorfi kastélyában letartóztatják az uralkodó elleni összeesküvésben való részvétel vádjával
1671. április 30.
Bécsben kivégzik
Összeállította Toma Katalin